Átlagos Diák; éhes, kialvatlan, két hét híján huszonegy. Reggel tíz óra és már a harmadik kávéja fölött meditálva várja az ihletet egy önarcképhez. Kopog a tollal, mert írás közben úgy szokta, és jókedve van, mert most azt játsza költő. Persze lehet a műsoron más is, de ezt szereti a legjobban. Egy…

Csak olyan mint mindig – ez jár a Diák fejében ahogy a körbetekint – csodálatosan együgyűek ezek az őszi reggelek. Köd van, szinte harapni lehet, a járdát szivárványos halotti lepel borítja, az emberek egykedvű, vagy kedvetlen arccal sietnek munkába, kivéve persze azt az édesanyát jobbra, aki…

Sziasztok! És ez a pillanat is eljött; a versek között az első novella amit itt megosztok veletek. Fogyasszátok egészséggel! Jó szelet! az Elsőtiszt   Másnap reggel   Jobb, bal, jobb, bal… Diktálja a Diák az ütemet, miközben a kihalt úttest közepén halad. Hajnal van és ő szereti ezeket a…