Kedves Eszter!
Teljesen véletlenül találtam rá a blogodra. Walt Whitman O Me! O Life! címe versét gondoltam lefordítani, és csekkoltam, milyen magyar fordítások születtek már, így vetődtem ide :)
Bevallom, még csak pár posztot olvastam el, de azok egyelőre nagyon tetszenek! (kivéve a Whitman fordítást, önmagában véve nagyon szép verset írtál, de ez nekem már inkább egy új szöveg, nem pedig Whitman fordítása :D)
A Húsvét nyugalmában mindenképp sort kerítek több bejegyzésedre is.
Látom, az írod, hogy egyetemista vagy (én is). Ha esetleg Budapest környékén laksz, netalán az ELTE-re jársz, dobj egy választ! Van ugyanis a BTK-n egy alkotókörünk, amiről (önhibánkon kívül) igen kevesen tudnak, pedig szuper dolog. Esetleg gyere el! :) (Nyilván, ha éppen Szegeden tanulsz bionikát, akkor az ajánlat sajnos tárgytalan :D)
Nem tudom, milyen gyakran írnak ide kommentet, illetve, milyen rendszerességgel olvasod őket, mindenesetre remélem eljut ez hozzád! Áldott Húsvétot!
Üdv,
Egry Ádám

Bejegyzés: Útkereső